Cseszkó Hanna, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának – immár végzett – építőművész hallgatója a fertődi Esterházy-kastély parkjában található Pálmajor egyik üvegpavilonjának áttervezését választotta diplomamunkája témájául. Olyan üveg létesítményt tervezett, melyben egy kávézó található. A pavilon fűtéséről a tervek szerint Helio Heating fűtő üvegek gondoskodnak. A betervezett üvegszerkezetek megvalósíthatóságával és a feldolgozási technológiák nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban a Rákosy-Glass Kft. segítette a hallgató munkáját. Hannával beszélgettünk a dolgozatról.
“A FŰTŐ ÜVEGEK MINDEN ÁLTALAM TÁMASZTOTT IGÉNYRE MEGOLDÁST JELENTETTEK, A HATÉKONYSÁGOT ÉS AZ ESZTÉTIKÁT IS SZEM ELŐTT TARTVA.”
Témavezető: Jahoda Róbert okl. építészmérnök, tanszékvezető
Konzulens: Nagy Máté PhD, építőművész
A blogbejegyzésben található tervek, látványtervek, valamint az akvarell festmények Cseszkó Hanna munkái.
Rákosy-Glass Kft.: Kérlek, mutatkozz be néhány szóban!
Cseszkó Hanna: Cseszkó Hanna vagyok, Szombathelyen születtem, jelenleg Sopronban élek. Idén diplomáztam a Soproni Egyetemen.
R.G.: Honnan jön az építészet iránti érdeklődésed?
Cs.H.: Nagyon szerettem mindig is festeni, úgy gondolom ez volt az alapja a művészet és az építészet iránt való érdeklődésemnek. Izgalmas játék volt számomra, hogy színekkel és textúrákkal hangulatokat, érzéseket lehet kifejezni. Egy idő után nem csak papíron, hanem térben is szerettem gondolkodni. Együtt kezeltem a kettőt. Szépen lassan egyre valószínűbb lett számomra, hogy nagyon érdekelnek a terek, a formák, a síkok és ezek egymáshoz való viszonyai.
R.G.: Miért választottad a Soproni Egyetem Építőművész szakát?
Cs.H.: Fontos volt számomra, hogy az építészeti tudás megszerzése mellett egyéb művészeti tevékenységekben is fejlődhessek. Ilyen például a plasztika, építészeti fotó vagy a kreatív tervezés.
R.G.: A dolgozat címe – „A kölcsönösség harmóniái” önmagában is érdekes. Miért pont ezt a címet szántad a dolgozatnak?
Cs.H.: Az első kastélylátogatásom alkalmával még nem tudtam, hogy ez lesz diplomamunkám helyszíne. Ahogy bolyongtam a kastély parkjában és szemléltem a körülöttem lévő épületeket, valamint a természetet, ez a két szó jutott eszembe – kölcsönösség és harmónia. Már akkor nagyon erős hatást tett rám, így a fotók és a skiccek mellé odafirkantottam pár szót. Hónapokkal később, mikor a témaválasztás ideje eljött, eszembe jutott, hogy milyen jó lenne ezzel a területtel foglalkozni. Elkezdtem a kutatást és az anyaggyűjtést, valamint elővettem a régi képeket és skicceket. Minél jobban beleástam magam a kastélytörténetbe, a helyszín ismeretébe, annál jobban felerősödött bennem, hogy az első megérzéseim abszolút helytállóak voltak. Így döntöttem „A kölcsönösség harmóniái” cím mellett.
R.G.: Diplomamunkád témájául a fertődi Esterházy-kastély egy részletének áttervezését választottad; üvegpavilont terveztél, melyben egy kávézó található. Mesélnél a témaválasztásról?
Cs.H.: Diplomamunkám helyszínére, a Pálmajorba sokan véletlenszerűen tévednek, ahogy én is. Nem vezet be oda épített út, másrészt nyáron a nagy lombkorona rengeteg miatt nem látni mi is rejtőzik odabent. Sokkal intimebb, vadregényesebb, kevésbé karban tartott részről van szó, mint a kastély parkjának nagy része. Jelenleg a területen elhagyatott, romos üvegházak állnak, melyek felett teljes mértékben átvette a természet az uralmat. Nagyon erős atmoszférája van ennek a helynek. Szerettem volna ráerősíteni és kihozni belőle a maximumot. Mindezt úgy, hogy továbbra is megmaradjon az a nyugodt, békés, izgalmas miliő. Sokat gondolkodtam az üvegházak sorsáról, valamilyen módon viszont akartam látni a tervemben, hiszem az adott inspirációt. Fontosnak tartottam, hogy az általam tervezett épület kapcsolódjon a múlthoz, utaljon arra és beleilleszkedjen a kastély miliőjébe. A pavilon jelleget a 18. századi Bagatelle kultúrából merítettem. Az épület célja a kapcsolatteremtés. Szimbolikusan és formailag is kapcsolódik a múlt évszázad örökségeihez. Nem csak a pavilont körbevevő épületekkel és környezettel harmonizál, hanem az ember és a természet közötti kapcsolatra is ráerősít. Három funkció találkozik egymással: az üvegház, melyben trópusi növények kapnak helyet, a pavilon, amely kávézóként/teaházként funkcionál, valamint a szabadtéri színpad.
R.G.: A pavilonba fűtő üvegeket terveztél be. Mi fogott meg a technológiában?
Cs.H.: Lényeges szempont volt, hogy az épület minden évszakban látogatható legyen. Mivel nagyrészt üveg szerkezetű a pavilon, nagy kérdés volt számomra a hűtés, valamint a fűtés kivitelezése. A fűtő üvegek minden általam támasztott igényre megoldást jelentettek, a hatékonyságot és az esztétikát is szem előtt tartva.
R.G.: Miben segített Neked a Rákosy-Glass Kft.?
Cs.H.: Minden bennem felmerülő kérdésre választ kaptam, az üveg tulajdonságairól, a kivitelezésről, technológiáról egyaránt. Fontos volt számomra, hogy az általam kitalált és megálmodott épület üvegfelületei megvalósíthatók-e. A konzultációk segítették es előrevitték a tervezésemet.
R.G.: Elégedett vagy a diplomamunkáddal? Vagy lenne valami, amit máshogy csinálnál?
Cs.H.: Természetesen még lett volna mit javítgatni, tervezni, alakítgatni, amikre az idő szűke miatt nem került sor. De összességében örülök a témaválasztásnak, mert nagyon inspiráló volt számomra, és nagyon sokat tanulhattam.
R.G.: Köszönjük szépen a beszélgetést, és gratulálunk a dolgozathoz!
Hanna alkotói sokoldalúságát és művészet iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az építészeti vonal mellett akvarellfestéssel is foglalkozik.
Alkotásaiból ebben a blokkban mutatunk meg néhányat.
Hanna munkái az @aquarelles Instagram oldalon láthatók.
