Az üvegajtó egyszerre határ és összekötő elem: elválaszt, de látni engedi a túloldalon lévőt. Fényt ereszt be, ugyanakkor keretezi a látványt. A kortárs építészetben az üvegajtó nemcsak funkcionális elem – sokszor az építész gondolatának és a megrendelő szándékának kifejezőeszköze. Blogcikkünkben 5 ikonikus épületet mutatunk be. Megnézzük, hogyan használják az üveget, egészen pontosan az üvegajtókat az építészeti koncepción belül.
Üvegajtók a világ építészetében
1. The Glass House — Philip Johnson (New Canaan, Connecticut)
Philip Johnson saját hétvégi házaként tervezte a Glass House-t 1947–1949 között. Johnson célja az volt, hogy a ház belső terét és a környező tájat szinte teljesen összeolvassza: a négy külső fal nagy, padlótól mennyezetig érő üvegfelület, a központi ajtó is üvegből készült. A ház a modernizmus játékos kísérlete – egyszerre érvényesül benne a pavilonszerű egyszerűség és az otthon intimitása.
Az üvegajtó szerepe
Az üvegajtó itt a kapcsolatot hivatott megteremteni: a bejárat vizuálisan minimális, amikor belépünk a házba, nem távolodunk el a természettől, a ház környezetétől, hanem azonosulunk vele. Johnson e megoldással a határokat elmosva a látványra és a tér-élményre koncentrált.
2. Farnsworth House — Ludwig Mies van der Rohe (Plano, Illinois)
A Farnsworth House-t Mies van der Rohe tervei alapján Dr. Edith Farnsworth megrendelésére építették 1945 és 1951 között – hétvégi házként. Mies a minimalizmus és a szerkezeti tisztaság elveit alkalmazta: a ház egy üvegpavilon, amely elemelkedik a talajtól, és a természetre reflektál. A cél az volt, hogy a belső tér szerkezetileg és vizuálisan is egyszerű, tiszta legyen, és a ház inkább keret legyen a lakói számára, mint burok.
Az üvegajtó szerepe
A padlótól mennyezetig érő üvegfelületek és az üvegajtók a belső és külső összekapcsolását szolgálják: a határ feloldódik, a lakó a természeti környezetbe léphet anélkül, hogy az épület strukturális jelenléte elnyomná a látványt.
3. Apple Store — Fifth Avenue (New York) — a híres üvegkocka-bejárat
Az Apple Fifth Avenue üvegkockáját a 2000-es évek elején építették, a koncepciót az Apple és az építészeti iroda együtt formálta. Peter Bohlin és csapata (Bohlin Cywinski Jackson) jelentős szerepet játszott az Apple üzleteinek kialakításában, a kocka azonban több szakmai és mérnöki közreműködés eredménye volt. A cél: látványos, egyszerű és szimbolikus bejárat, amely behív az üzletbe – a bejárat maga már attrakció.
Az üvegajtó szerepe
Az üvegkocka mint bejárat egy átlátszó kapu: a látogatót vizuálisan a bolthoz vezeti, valóságos ceremóniává emeli a belépést. A szerkezetben alkalmazott nagyméretű üvegpanelek és minimális rögzítési pontok a technológiai fejlődésre építenek, ma már ennyire látványos és gigantikus projektek is elképzelhetők üvegből.
4. Louvre-piramis — I. M. Pei (Párizs)
François Mitterrand francia államfő megbízásából I. M. Pei 1984 körül mutatta be a terveket, és a piramis 1989-re készült el a Louvre főbejárataként. Pei célja egy modern, átlátszó bejárat létrehozása volt, amely tiszteletben tartja a történelmi környezetet, ugyanakkor egyértelműen korszerű, rendező elemként szolgál a múzeum bejáratánál. A megoldás eleinte heves vitákat váltott ki – sokan „szentségtörésnek” nevezték, de mára a piramis Párizs ikonjává vált.
Az üvegajtó szerepe
Fontos volt a tervezésnél az átláthatóság, a könnyű közlekedés, hiszen napi több tízezer embert hivatott bevezetni a múzeumnak helyet adó palotába. A látogatót bevezeti a fogadócsarnokba, és egyszerre jelzi a múzeum nyitottságát és modern identitását.
5. Üvegpavilon — Toledo Museum of Art (Toledo, Ohio)
Az üvegpavilont a japán SANAA iroda (Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa) tervezte, az épület 2006-ban nyitotta meg kapuit. A pavilon célja kettős volt: egyrészt helyet adni a múzeum üveggyűjteményének és üvegműhelyének, másrészt kísérleti, kortárs építészeti válasz létrehozása a környezetre, egy szép parkra. Az építésziroda átjárható, áttetsző tereket akart, ahol a látogatói útvonalak a látványra és a fényre épülnek.
Az üvegajtó szerepe
A pavilon egészében alkalmazott üvegfalak és üvegajtók a kiállítások és műhelyek átjárhatóságát szolgálják. Az üvegajtók nem csupán a be- és kilépést biztosítják, hanem vizuális kapcsolatot teremtenek a belső tér és a táj között, és hangsúlyozzák az anyag jelentőségét (az üveg mint tárgy és építészeti elem).
Miért pont üvegajtót használtak a fenti épületeknél?
Az üvegajtó kapcsolatot teremt. Az üvegajtó sokszor a belső és külső viszonyát újragondoló elem: nem csupán funkcionális, hanem vizuális eszköz.
Szimbólummá válhat. Az üvegajtó (vagy üvegkapu) ikonikus figyelemfelkeltő elemként működhet.
A technológia és esztétika találkozása. A nagy üvegfelületek és ajtók megvalósítása sokszor új szerkezeti és gyártási megoldásokra épít – ezek a technikai bravúrok elkápráztatják a nézőt.
Mindegyik példa jól mutatja, hogy az üvegajtó több mint tárgy: kommunikál, formálja a látogatói élményt és gyakran maga is műalkotássá válik. Ha Ön is üvegajtót használna a következő projektjéhez, forduljon bizalommal hozzánk! >>
